Go to ...
RSS Feed

2018. november. 19.

2018 ÉVI ERDÉLYI KIRÁNDULÁSUNK!


GYERGYÓSZENTMIKLÓS, 2018. JÚLIUS 24-31.
Utazás módja: Autóbusszal Budapest – Gyergyószentmiklós – Budapest

A Fővárosi Polgári Védelmi és Katasztrófavédelmi Szövetség által a korábbi évek hagyományait követve kirándulás került lebonyolításra Erdélybe.
Az utazó csoporttal tartott a Szövetség több tagja és családtagjaik, valamint a Főváros közigazgatásának és gazdálkodó szervezeteinek munkatársai és családtagjaik. Kirándulásainkat 23 éve szervezzük és az idei volt a jubileumi 25-k.

Első nap: július 25.

A kora reggeli órákban megérkeztünk Szovátára, ahol a vendéglátóink Marian Paul nyá pv. ezredes Hargita megye volt Polgári Védelmi Parancsnoka és Kémenes Ignác nyá. pv. felügyelő Úr Gyergyószentmiklós volt Polgári Védelmi felügyelője vártak bennünket.
Kémenes Úr röviden ismertette a város történetét, geológiai kialakulását, valamint ismertette a területen található Medve tó gyógyászati jelentőségét. Katasztrófavédelmi szempontból fő veszélyforrás a nagyfokú tömegmozgás (idegenforgalom).

Utunkat folytattuk Parajd – ra, ahol meglátogattuk a sóbányát. Csoportunkat fogadta a parajdi bányavállalat igazgatója, aki ismertette a bánya főbb műszaki, katasztrófavédelmi és egészségügyi paramétereit.
A bánya Hargita megye legnagyobb tömeg óvóhelye, befogadóképessége mintegy 40.000 fő. Mivel a bánya természetes levegőztető berendezéssel (kürtőkkel) van ellátva így csak légitámadás esetén nyújt biztos védelmet a mintegy 90 m-es mélységével, és közel 1,8 km hosszú lejtaknás bejáratával. Az óvóhelyi (gyógyító szint) a lejtaknában autóbusszal közelíthető meg, ahonnan még mintegy 246 lépcsőfok vezet a végleges védelmi szintre.
Békeidőszakban a sóbánya levegője kiváló terápia a légúti betegségek kezelésére, amit az üzemeltetők a teljes infrastruktúra kiépítése mellett (WC, telefon, világítás, étkezési lehetőség, stb.) napi 3-6000 ember ellátásra rendeztek be.
A Parajd-i programot kövezően kora délután folytattuk utunkat a Bucsin tetőn át Gyergyószentmiklósra, ahol elfoglaltuk szálláshelyeinket a Muskátli és a Lázár Panziókban.

Második nap: július 26.
Kirándulás, a Peles és a Törcsvári Drakula kastély megtekintése.

Sinaja, Peles kastély

A Peles völgyi kastély, a román királyok nyári rezidenciája I Carol (1866 – 1914) ) idején épült és mára a XIX századi Európa egyik fontos emlékműve lett. A király által vásárolt területen a kastél mellett több más épület is építettek, így a Pelisor kastélyt, a testőrség házát, az Economatot, a Casa de Vânătoare Foișor, vadászházat, istállókat, az áramfejlesztő telepet és a Sipot villát.
A vadászház épült fel leghamarabb, így a királyi házaspár a kastély elkészültéig (1883) itt lakott. A helyi áramfejlesztőnek köszönhetően a Peles volt Európa első tejes egészében árammal megvilágított kastélya. Az 1900-as években a kastély újabb emeletet kapott, és a fő torony magasságát is megemelték. Befejezett állapotában területe 3200 nm, 160 szobája és több mint 30 fürdőszobája van. A 160 szoba Európa egyik értékes képtárának és egy 4000 darabos XIV-XVII. századokból származó fegyvergyűjteményének adott otthont.

Törcsvár, Drakula kastély
A kastély 1377-ben épült I. Lajos magyar király engedélyével. Az évente mintegy 450 ezer idelátogató turistát azonban feltehetően nem a kusza tulajdonosi szálak vonzzák. Létezik ugyanis a köztudatban egy legenda, mely szerint a várat a 15. században Drakula, vagyis Vlad Tepes, a hírhedten kegyetlen havasalföldi vajda lakta. Bár a karóba húzatást szinte hobbiként űző fiú valóban nem az enyhe büntetési szokásairól volt híres, arra semmilyen bizonyíték nincsen, hogy kegyetlenkedéseinek színhelyéül a kastélyt választotta volna. A sötétség hercegeként is emlegetett Vlad a Dracula nevet is egyszerűen apjától örökölte, aki a Sárkány Lovagrendben való tagsága miatt vette fel annak idején a „Dracul” (magyarul sárkány, démon vagy ördög) nevet. Halála után fia megtoldotta ezt egy ‘a’ betűvel, az így kapott Dracula jelentése pedig mindössze annyi: Dracul fia.

Harmadik nap: július 27.

A délelőtt folyamán ellátogattunk a Nyerges tetőre, ahol az 1848-49-es szabadságharc Székely hősei előtt róttuk le kegyeletünket, helyeztük el a megemlékezés koszorúját a Fővárosi Polgári Védelmi és Katasztrófavédelmi Szövetség 2007-ben felállított kopjafáján.

Ezt követően továbbutaztunk a Kászonba, ahol a település Kászon Alolgármestere, Mihály Tamás, a település Jegyzője Burista Zsolt Lajos Úr, Bodó Antal tűzoltó parancsnok, valamint András Ignácz iskolaigazgató fogadta csoportunkat. Jó voltukból a csoport egy nagyon kellemes fogadás keretében ismerkedhetett meg az öt települést magába foglaló Önkormányzat munkájával, a terület sajátosságaival. A terület legfőbb veszélyforrása katasztrófavédelmi szakmai szempontból az esőzéseket követő hírtelen lezúduló nagymennyiségű víztömeg okozta ár és belvizek, aszályos időszakban a tarló és erdőtüzek.




content/uploads/2018/08/20180727_141031-Copy.jpg” alt=”” width=”1965″ height=”2620″ class=”aligncenter size-full wp-image-1499″ />

A nap folytatásaként, úton a Gyergyószentmiklós-i szálláshelyünkre tartva megtekintettük a Csíksomlyó-i kegytemplomot, ahol egy Római katolikus Istentiszteletbe tekinthettünk be. A Mádéfalv-i csata emlékművénél pár perc fotózás és emlékezés után haladtunk tovább utunkon.



Negyedik nap: július 28.

A csoport tagjai fakultatív program keretében ismerkedhettek a várossal, meglátogathatták a város múzeumait, kulturális létesítményeit, ismerkedhettek a helyi kultúrával. Bejártuk a Gyergyói medence településeit, meglátogattuk azok nevezetességeit.






Ötödik nap: július 29.

A Zetelaki Vízi erőmű volt az első célunk, ahol a létesítményt Marian Paul nyá pv. ezredes Hargita megye volt Polgári Védelmi Parancsnoka mutatta be. Idegenvezetése mellett megismerhettük az erőmű működését, ahol is a gát 50 méter magas és 14 millió köbméternyi vizet tart meg!


A völgyzáró gát megépítését az időszakosan lezúduló nagytömegű víz okozta kártételek elleni védekezés indokolta. Az így kialakult árvíz mintegy 12 település 25.000 emberét fenyegette. A gát megépülése óta a víztömeg kezelhető módon üríthető, s az erőműnek köszönhetően, a kiengedett víz elektromos energiával látja el a környező településeket. A megépülte óta kitelepítésre, kimenekítésre nem volt szükség.
A víztárolóhoz turbinagépház és vészzsilip is tartozik.

A Székelyudvarhelyi szoborpark megtekintését követően folytattuk utunkat Szelyke felé, ahol megtekinthettük Orbán Balázs síremlékét és a sok faragott székely kaput.



Utunkat folytattuk Farkaslakára, ahol Tamási Áron síremlékét és az újonnan átadott Trianoni emlékművet valamint környékét tekinthettük meg, amely az elmúlt évekhez képest szépen kiépült, átalakult, új kopjafát és ősi vezéreinket ábrázoló faszobrokat csodálhattuk meg!


Majd következett a Korond-i városnézés, vásárlás.
A csoport Borzonton fejezte be a napot egy fenséges vacsorával.




Hatodik nap: július 30.

A bőséges reggeli után úton a Gyilkos Tó felé a Pongrác tetőn vendéglátóink bemutatták a Gyergyói medencét, főbb katasztrófavédelmi veszélyeztetettségét.

Ezután következett a Gyilkos Tó és Békási Szoros megtekintése, amely páratlan természeti csodaként nyűgözte le a csoport tagjait.




A főbb veszélyforrások az időjárási (az esőzéseket követő hírtelen lezúduló nagymennyiségű víztömeg okozta ár és belvizek, aszályos időszakban a tarló és erdőtüzek, a nagyobb havazások, esőzéseket követő szelek okozta fakidőlések, sziklaomlások, stb.), a nagy tömegmozgások, valamint a medence mivoltából eredő Erdély – Moldva közötti nagyforgalmi Tranzit út. mely ADR szempontjából kiemelt fontosságú.
A Békási szoros sziklafalai között és a szoroson végigfutó patak dübörgése mellett páratlan látványban volt részünk.

Hetedik nap: július 31.

Elindultunk haza a hajnali órákban. Utunk során megálltunk Kolozsváron, ahol a város nevezetességeit csodálhattuk meg, majd Erdélytől búcsúzva a Királyhágói látképben gyönyörködhettünk.





A hosszú mintegy 2500 km-es utunk 2018. 07. 31-n 20.37 – kor ért véget, amikor a csoport megérkezett a Budapest -i indulási helyére.

Köszönjük az utazás megszervezésében és végrehajtásában résztvevők munkáját.

Támogatóinknak:

Magyar Polgári Védelmi Szövetség
Vimpex Drink Kft.
Pannon Kávé Kft.
Zwack Unicum Nyrt.
Raiker Kft.

Segítőinknek:

Józsa Gáborné
Koók Zsófia
Simon Andrásné
Sebes Péter

FPVKSZ elnökség