2012. május 11.-n 10.00-kor a Felhívó jel hangjaival megkezdődött az ünnepség a Rákóczi Híd Pesti hídfőjénél található a II. Világháború Polgári Áldozatai Tiszteletére emelt Emlékműnél.
A Himnusz hangjai után az ünnepség Narrátora Kácsorné Török Ildikó tű. alezredes Asszony köszöntötte a megjelenteket és megemlékezett a történelmi pillanatokról.
Az ünnepi beszédet Csábrági László nyá. pv. ezredes úr a Fővárosi Polgári Védelmi és Katasztrófavédelmi Szövetség tagja, a Fővárosi Önkormányzat Közbiztonsági Referense tartotta.
Beszédében kiemelte:
Az Emlékmű 1998.-as avatása óta immár 15.-ik alkalommal hagyományainknak megfelelően, megemlékezünk a II. Világháború légibombázásainak polgári áldozatairól, az elhunytakról.
Tizenöt esztendeje hogy ilyen tájon mindig felsorakozunk e szerény, de mély tartalommal megtöltött emlékmű köré, hogy elhelyezzük a megemlékezés virágait. Lerójuk kegyeletünket azok előtt a névtelen tíz és százezrek előtt, akik egy esztelen, őrült világuralmi törekvései miatt szenvedtek értelmetlen halált. Asszonyok, idős emberek, ártatlan csecsemők, a jövő nemzedékét képviselő gyermekek haltak értelmetlen halált az óvóhelyek aljában, az utcán vagy éppen a lakóhelyükön.
Ezek azok a névtelen tömegek, akik nem harcközben, az ellenséggel vívott csatában vesztették életüket, hanem olyan, hétköznapi események közepette, amikor a háziasszony talán éppen ebédet készített kicsinyének, a nagyobb gyermek esetleg az iskolai házi feladatával volt elfoglalva. A gyilkos fegyver azonban már elindult pusztító útjára, hogy házakat döntsön romokba, otthonokat taroljon le, nyomort, pusztulást és halottakat hagyva maga után.
Igen, ez a háború, és ezért különösen fontos mindannyiunk számára ez a mai megemlékezés. És ezért jelent történelmi eseményt 1945 és 2o12. összefüggése.
Két dátum, amely egy történelmi eseményhez kötődik, és amelynek megemlékezésére évről évre felsorakoztat bennünket itt, a II. világháború civil áldozatainak emlékművénél. Igen, két dátum, mely idén kiegészül egy harmadikkal, nevezetesen 1937.-el, amikor is megalakult civil szervezetink jogelődje a Légoltalmi Liga.
Hetvenöt éve, 1937. december 5-én, Budapesten, a Vigadóban alakult meg civil társadalmi szervezetként a mai Magyar Polgári Védelmi Szövetség (MPVSZ) jogelődje a Légoltalmi Liga. A Légoltalmi Ligát a hadviselés új fejezete, a légierők megjelenése és a meghatározó szereplővé válása hívta életre. A Légoltalmi Liga egyben az első, kifejezetten honvédelmi feladatokra, a lakosság légitámadások elleni védelmére, önvédelmének megszervezésére és az emberek felkészítésére alakult önkéntes társadalmi szervezet Magyarországon.
1937. – 1945. – 2012 e dátumokat a május köti össze.
Igen, hatvanhét évvel ezelőtt ilyen tájt hallgattak el a fegyverek, és fejezte be örült tobzódását a pusztító eszközök ármádiája, amelyek következtében lakóházak, iskolák óvodák dőltek romba egyik pillanatról a másikra, maguk alá temetve fiatalokat, időseket, családanyákat, gyermekeket, apákat, és férjeket.
A háború véget ért. Elhallgattak a fegyverek, megszűntek böfögni az ágyuk, nem ugattak a halált osztogató lövegek, befejezték rikoltozásukat a sebesen gyilkoló golyószórók, géppuskák.
Igen, egyszeriben csend lett. Csend. Csend töltötte be a környéket. Lassan, óvatosan kinyíltak a romoktól szinte eltorlaszolt óvóhelyi vasajtók. Az összedőlt házak alól egymás után ásták ki magukat az életben maradottak. De Ők voltak kevesebben, mert sokan a civil lakosság közül életüket vesztették, és ott maradtak, ahol a védelmet remélve a légópincékbe húzódtak.
Igen, 1945 májusában megszületett a béke, befejeződött a világot megrázó háborús őrjöngés, amely elrabolta az anyáktól a csecsemőiket, a gyermekektől szülőanyjukat, és apjukat. Családokat pusztított el, a túlélőknek pedig nyomort, romokat hagyott hátra. De mi és még sokan a túlélők élni akarása győzött és megkezdődött a harc az ország felépítéséért, az emberi jövő megteremtéséért.
Hatvanhat év egy emberöltőt tesz ki. A mai nemzedék – szerencsére - már csak a történelemkönyvből tud a rég múlt idő eseményeiről, a még élő idősebb korosztály visszaemlékezéseiből próbálja a felnövekvő nemzedék számára feleleveníteni a bombák hangját és annak pusztítását. És mi mindannyian bízunk abban, hogy a mai korosztály már soha nem fogja éles helyzetbe megtanulni azt, hogy mit jelent a háború. Nem fogja megtanulni, hogy mit jelent egy világuralomra törő őrült eszméjének háborús következménye.
Tiszta szívből hisszük, hogy akkor, amikor évenként elhozzuk az áldozatok előtti tisztelgés, megemlékezés virágait, akkor, amikor csendes főhajtással áldozunk a több mint félévszázada elhunytak emléke előtt, egyben messze hangzóan hitet is teszünk a béke megőrzése mellett, hitet teszünk a háború ellen.
Az emlékművek általában az alakjaikkal is a győzelmet hirdetik. A Polgári Védelmi Országos Parancsnokság, a Fővárosi Polgári Védelmi és Katasztrófavédelmi Szövetség, illetve a Magyar Polgári Védelmi Szövetség elnöksége által létrehozott emlékmű nem az erőtől duzzadó formás női és férfialakokkal hirdetik az emlékmű mondanivalóját. A mi emlékművünket megalkotó szobrászművész gránitba égetve torz kétségbeesett, halálfélelemtől átitatott rettegő arcokat vonultatott fel. Ez nem valamiféle önmutogatás, hanem annak a borzalomnak a jelképes visszaadása, amit a háború pusztítása hordott magában. E tiszteletet parancsoló emlékműben olyan alakokat vonultat fel, akik a helytállást és az értelmetlen pusztulást szimbolizálják.
A Polgári Védelmi Országos Parancsnokság, a Fővárosi Polgári Védelmi és Katasztrófavédelmi Szövetség, illetve a Magyar Polgári Védelmi Szövetség elnöksége, valamint a IX. kerület korabeli vezetésével karöltve teremtette meg ezt az emlékművet. Úgy éreztük és érezzük, hogy kezdeményezésünk jó célt szolgált, ezt bizonyítja, hogy Önök és minden résztvevő jelenlétével is újra meg újra hitet tesz a háború polgári áldozatainak emlékénél.
Tisztelt Vendégek, Kedves Barátaink!
A hatvanhét esztendővel ezelőtti eseményekről való megemlékezés során köszönetet mondok azon külföldi követségek képviselőinek, akik ebben az esztendőben is tiszteletüket tették és elhozták virágcsokraikat, koszorúikat. Köszönetet mondok az elöljáró szervek képviselőinek, a társ-fegyveres és rendvédelmi szervek, testületek valamint, a megjelent civil szervezetek képviselőinek, és mindazoknak, akik jelenlétükkel is kiálltak és kiállnak a béke megőrzésének célja mellett.
Emlékezzünk, a névtelen áldozatokra kiknek csak családjuk tudja a nevét és emlékezzünk azon névtelen hősökre a Légoltalmi Liga tagjaira kik életük árán védték embertársaikat, hazájukat
Az Ünnepi beszéd elhangzása után Kuncz József úr a Fővárosi Polgári Védelmi és Katasztrófavédelmi Szövetség tagjának szavalata hangzott el „Ballada a Háború ellen „ címmel.
Az ünnepségen a megemlékezés és a kegyelet koszorút elhelyezte:
BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a BM Katasztrófavédelmi Oktatási Központ képviseletében:
Dr. Nagy Rudolf tű. alezredes
Szarka Csaba tű. alezredes
Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság képviseletében:
Kivágó Tamás tű. dandártábornok, Igazgató helyettes
Kocsik Pál tű. alezredes, Polgári Védelmi Főfelügyelő
A Német Nagykövetség képviseletében:
Manfred Knopp ezredes, Katonai attasé
A Román Nagykövetség képviseletében:
Juliu Lucaci ezredes, Katonai attasé
A Cseh Nagykövetség képviseletében:
Milan Peprnik Konzul
A Lengyel Nagykövetség képviseletében:
Przyborowska Monika Konzul helyettes
Az Azerbajdzsán Nagykövetség képviseletében:
Dr. Vilayat Guliyev nagykövet
Budapesti Helyőrségparancsnokság képviseletében:
Piros Ottó ezredes, MH. Támogató Dandár Parancsnok helyettes
Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság képviseletében:
Ronkovics Milán tű. százados
Magyar Polgári Védelmi Szövetség Országos Elnöksége képviseletében:
Dr. Endrődi István nyá. pv. ezredes, Országos elnök
Orovecz István nyá. pv. vezérőrnagy, Szakmai elnök
Pest Megyei Polgári Védelmi Szövetség és a Magyar Honvédség Budapesti Nyugállományú klub, Műszaki tagozat képviseletében:
Gáspár József nyá. pv. ezredes, Elnök
Fővárosi Polgári Védelmi és Katasztrófavédelmi Szövetség képviseletében:
Hejüsz István nyá. mk. pv. alezredes, ügyvezető elnök
Csábrági László nyá. pv. ezredes
Fekete Gyula nyá. pv. ezredes
A koszorúzás befejeztével az Ünnepség a Szózat és a Takarodó jel hangjaival ért véget. Ezt követően a megjelentek felmentek a Várba ahol a Magyar Légoltalom hősi halottjainak a Hadtörténeti Intézet és Múzeum díszudvarán álló EMLÉKTÁBLÁJÁNAK koszorúzási ünnepségén vettek részt.
