Mély fájdalommal tudatjuk, hogy volt munkatársunk, barátunk Zopcsák Ferenc László nyá. pv. alezredes Úr 59.-ik életévében elhunyt.
Barátunk, volt kollégánk temetése 2020. november 18-n 14.00-kor a Megyeri úti temetőben lesz.
Őszinte részvétünk a Családnak! Nyugodj Békében!
FPVKSZ elnöksége és Tagsága!
Igaz, hogy az idei év érdekes módon a jubileumok, évfordulók éve, hisz 150 éves a Magyar Tűzoltóság, 20 éves a Katasztrófavédelem, 85 éves a Magyar Polgári Védelem és 10 éves ez a vörösiszapnál nyújtott nagy helytállás, ahol az elvégzett feladatok zömmel polgári védelmi jellegűek voltak.Nehéz mindenről megemlékezni hivatalosan, de sokszor megtesszük ezt személyenként is személyesen, vagy barátainkkal együtt visszaemlékezve a nagy idők nagy eseményeire.
Baráti üdvözlettel:
Dr. Muhoray Árpád ny. pv. vezérőrnagy, címzetes egyetemi tanár
Megemlékezés Dr. Pataky Iván születésének 90. évfordulójáról.
A Magyar Polgári Védelmi Szövetség (MPVSZ) Budapest, XIII. ker Zsinór utca 12.számú épületében családias hangulatú, hagyományőrző megemlékezésre került sor július 16.-án, néhai Dr. Pataky Iván születésének 90. évfordulóján.
A megjelenteket a MPVSZ részéről Orovecz István tábornok úr köszöntötte. Külön tisztelettel köszöntötte mindannyiunk nevében a Pataky családot képviselő Pataky Zsuzsannát, valamint Professzor Dr. Turcsányi Károly urat a Magyar Hadtudományi Társaság Láhner György Haditechnikai Klub elnökét, s valamenyi megjelent civil szervezet képviselőit.
Az emléktábla előtt Csatai István ny. pv alezredes a Magyar Polgári Védelmi Tudományos Egyesület elnöke mondott megemlékező beszédet. Emlékeztetett, hogy 2019. november 22.-én, – a magyar közoktatás napján – a MPVSZ és a Magyar Polgári Védelmi Tudományos Egyesület (MPVTE) közös szervezésében emléktáblát avattunk a polgári védelemért dolgozó kiváló szakember és tudományos munkatárs emlékének megőrzésére.
Kiemelte, hogy Dr. Pataky Iván igazi közösségi ember volt, fáradhatatlanul segítőkész, sokak által elismert tudományos munkatárs. Születésének 90. évfordulóján életútjára emlékezünk, megemlékezve szakmai sikerekben és tudományos eredményekben gazdag életútjáról.
Dr. Pataky Iván 1930.július 16.-án született Debrecenben. A Honvéd Kossuth Akadémián 19 évesen avatták fel, majd csapatszolgálatot teljesített. 30 évesen az ELTE magyar-történelem szakán tanári diplomát szerzett. 30 éves korától 55 éves koráig a polgári védelem különbözö szakterületén dolgozott, a Polgári Védelmi Országos Parancsnokságon, mint Kiképzési és Propaganda osztályvezető vonult nyugállományba.
45 évesen Szolnokon az újonnan avatott gyakorlópályán nagyszabású országos polgári védelmi versenyt szervezett, a kiképzési ciklus záró akkordjaként. 45 évesen lett a hadtudomány kandidátusa. Szakmai feladatai mellett volt energiája, hogy kitekintsen, a hadtudomány világába, s az ott szerzett tapasztalatait összegezve, azt megismertesse munkatársaival, valamint a lakossággal.
62 évesen alapítótagja volt a MPVSZ-nek, a Magyar Hadtudományi Társaság Katasztrófavédelmi-és Polgári Védelmi Szakosztályának. A Szövetségben betöltött szerepe, szakmai hozzáértése, tudása, a polgári védelem iránti elkötelezettsége megkérdőjelezhetetlen volt. Szakmai munkája elismeréseként a Szövetség örökös tagja. A MPVSZ Országos Elnöksége több évtizedes munkásságának emlékére, 2019-ben Pataki díjat alapított.
Sokoldalú szakmai tevékenysége mellett több kiváló ismeretterjesztő könyve is megjelent az utókor számára. Légi háború Magyarország felett I-II., a második világháborúban Magyarország felett folyó légitámadások történelmi leírása.
64 évesen megírta: A Magyar Polgári Védelem (légoltalom) történetének 1935-1992 közötti időszakát.
Még ebben az évben eredményes tudományos munkája, aktív közszerplői tevékenysége elismeréseként megkapta a Tanárky-díjat.
78 éves korában kiadott „A vonakodó szövetséges” című könyve az 1968-as „prágai tavasz” történetét dolgozta fel,
Részt vett a Kiss Károly Hadtudományi Klub megalakításában, később a Láhner György Haditechnikai Klub aktív tagja volt, ahol szakmai tevékenységén túl, több baráti kapcsolatot alakított ki.
Szintén alapítótagja volt a Magyar Polgári Védelmi Tudományos Egyesületnek, ahol aktív cselekvő tevékenységével, segítette a fiatal korosztályt, az oktatásban részt vett hallgatókat a tudományos fokozat megszerzésében.
A MHTT elnöksége a hadtudomány magas színvonalú képviselete érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként a Magyar Hadtudomány Társasági Szakértője, majd 81 évesen Életmű díj Elismerésben részesítette.
Csatai úr végezetül elmondta, oldalakon lehetne még sorolni Dr. Pataky Iván munkáját, terveit bemutatni, de az is kevésnek bizonyulna. Szomorúan vettük tudomásul, hogy Dr. Pataky Iván 2012. május 4.-én 82 éves korában elhúnyt. Temetésén 2012.. május 30.-án az Egyesület tagjai részvettek.
Megjelent műveiben és emlékeinkben örökké élni fog.
Ezek után Orovecz István tábornok úrral az Egyesület nevében emlékszalagot helyeztek el az emléktáblánál.
A kötetlenül folyt, további családias beszélgetés során Prof.Dr. Turcsány Károly a Haditechnikai Klub elnöke megerősítette, hogy Dr. Pataky Iván halálával alig pótolható veszteség érte a klubot és hadtudományt. A szakmai programok előkészítésében, a társasági kapcsolatok kialakításában személyisége és szerepe volt fontos és unikális.
A közös eszmecsere végén Csatai István megköszönte a megjelenést, s a részvevőknek jó egészséget és családi életükben sok boldogságot kívánt.
Csatai István ny pv. alezredes tanácsos
MPVTE elnök
Az európai háborúk befejezésének évfordulóján, május 8.-án, mint 1998 óta minden évben ismét emlékező, idén virtuális összejövetelt tartott a Fővárosi Polgári Védelmi és Katasztrófavédelmi Szövetség a II. világháborús bombázások egyik a fővárost leginkább érintő helyszínén, a Rákóczi híd pesti hídfőjénél lévő emlékműnél.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Tisztelt Együttműködő Partnereink!
Tisztelt Tagtársak és Barátaink!
Huszonkettő esztendeje hogy ilyen tájon felsorakozunk e szerény, de mély tartalommal megtöltött emlékmű köré, hogy elhelyezzük a megemlékezés virágait. Lerójuk kegyeletünket azok előtt a névtelen tíz és százezrek előtt, akik egy esztelen, őrült világuralmi törekvései miatt szenvedtek értelmetlen halált. Asszonyok, idős emberek, ártatlan csecsemők, a jövő nemzedékét képviselő gyermekek haltak értelmetlen halált az óvóhelyek aljában, az utcán vagy éppen a lakóhelyükön.
Ezek azok a névtelen tömegek, akik nem harcközben, az ellenséggel vívott csatában vesztették életüket, hanem olyan, hétköznapi események közepette, amikor a háziasszony talán éppen ebédet készített kicsinyének, a nagyobb gyermek esetleg az iskolai házi feladatával volt elfoglalva. A gyilkos fegyver azonban már elindult pusztító útjára, hogy házakat döntsön romokba, otthonokat taroljon le, nyomort, pusztulást és halottakat hagyva maga után.
Igen, ez volt a II. világháború, ezért különösen fontos mindannyiunk számára ez a mai megemlékezés. Ezért jelent történelmi eseményt 1945 és 2020. összefüggése.
Két dátum, emiatt különösen fontos mindannyiunk számára ez a mai megemlékezés, ez egy történelmi eseményhez kötődik, és ennek a megemlékezésére, évről évre itt felsorakozunk, tiszteletünket tesszük, ezzel lerójuk kegyeletünket, a nemzetünket is megtizedelő, közel egymillió magyar áldozatot követelő II. világháború civil áldozatai előtt, itt a Lágymányosi híd pesti feljárónál.
De miért is vagyunk pont ezen a helyen? Idéznék egy korabeli szemtanút:
„Negyvennégy április harmadikán – ezt se felejtem el, míg élek – ott voltunk a Szúnyog-szigeten még az egy löveggel, amikor óriási repülőgépzajt hallottunk, és a Duna felett megolvastunk akkor ezerötszáz repülőt. Ott volt Boeing, Liberátor, akkor Mosquitók, minden. Rengeteg vadászgép kísérte őket – emlékezett vissza egy szemtanú, Nagy Pál, aki Baján volt katona, de még aznap elindult a fővárosba. „Amit a Soroksári úton láttam, az megint egy borzalmas látvány volt, mert a Soroksári út és a Duna között volt nem is egy olajfinomító és hatalmas gyártelepek. Voltak, mert ott az égvilágon egyetlenegy ép építmény nem volt. Utána tudtuk meg rádióból, mozi híradóból is, hogy több mint kétezer halott lett” – mesélte.”
Még ma, 75 évvel az első szőnyegbombázás után is nagyon nehéz összeállítani a pontos veszteséglistát. Amit biztosan lehet tudni, hogy az akkori Magyarország 3122 települése közül 1024-et ért legalább egy alkalommal bombatámadás. Az amerikaiak és britek Budapestet 37-szer, Győrt 21-szer, Szombathelyet 16-szor, Szolnokot 13-szor, Debrecent és Szegedet 9-szer szőnyegbombázták. Több tízezer tonnányi robbanószerkezetet szórtak ki a szövetséges repülőgépek. A Magyar Statisztikai Szemle 1946. évi 1–6. számában közölt, az áldozatok számáról szóló első becslés több mint tizenhatezerre teszi a bombatámadásokban meghalt civilek számát. Csak Budapesten több mint háromezer polgári áldozatot követeltek a szövetségesek akciói.
75 évvel ezelőtt ilyentájt hallgattak el a fegyverek, és fejezte be őrült tobzódását a pusztító eszközök ármádiája, amelyek következtében lakóházak, iskolák, óvodák dőltek romba egyik pillanatról a másikra, maguk alá temetve fiatalokat, időseket, családanyákat, gyermekeket, apákat és férjeket. A háború véget ért. Elhallgattak a fegyverek, megszűntek böfögni az ágyúk, nem ugattak a halált osztogató lövegek, befejezték rikoltozásukat a sebesen gyilkoló golyószórók, géppuskák. Igen, egyszeriben csend lett.
Csend. Csend töltötte be a környéket. Lassan, óvatosan kinyíltak a romoktól szinte eltorlaszolt óvóhelyi vasajtók. Az összedőlt házak alól egymás után ásták ki magukat az életben maradottak. De ők voltak kevesebben, mert sokan a civil lakosság közül életüket vesztették és ott maradtak, ahol a védelmet remélve a légópincékbe húzódtak.
1945 májusában megszületett a béke, befejeződött a világot megrázó háborús őrjöngés, amely elrabolta az anyáktól a csecsemőiket, a gyermekektől szülőanyjukat és apjukat. Családokat pusztított el, a túlélőknek pedig nyomort, romokat hagyott hátra. De mi és még sokan a túlélők élni akarása győzött és megkezdődött a harc az ország felépítéséért, az emberi jövő megteremtéséért.
A mai nemzedék – szerencsére – már csak a történelemkönyvből tud a régmúlt idő eseményeiről, a még élő idősebb korosztály visszaemlékezéseiből próbálja a felnövekvő nemzedék számára feleleveníteni a bombák hangját és annak pusztítását. És mi mindannyian bízunk abban, hogy a mai korosztály már soha nem fogja éles helyzetbe megtanulni azt, hogy mit jelent a háború, mit jelent egy világuralomra törő őrült eszméjének háborús következménye.
A mai fenyegetettséget nem érzi az, aki nem foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. Nem látható a valós veszély, nincs arca a terrorizmusnak, a TÖPFE fegyverek terjedésének, a gazdaság stabilitása veszélyeztetettségének, a globális klímaváltozás okozta extrém időjárásnak, a civilizációs és egyéb egészségügyi veszélyforrásoknak. Legfontosabb feladatunk az emberek tájékoztatása és felkészítése.
Folytatva a megkezdett gondolatot az 1945. – 2020 dátumokat a május köti össze.
Tiszta szívből hisszük, hogy akkor, amikor évenként elhozzuk az áldozatok előtti tisztelgés, megemlékezés virágait, akkor, amikor csendes főhajtással áldozunk a háromnegyed évszázada elhunytak emléke előtt, egyben messze hangzóan hitet is teszünk a béke megőrzése mellett, hitet teszünk a háború ellen.
Az emlékművek általában az alakjaikkal is a győzelmet hirdetik. A Polgári Védelmi Országos Parancsnokság (a mai OKF), a Fővárosi Polgári Védelmi Szövetség (a mai Fővárosi Polgári Védelmi és Katasztrófavédelmi Szövetség), és a Magyar Polgári Védelmi Szövetség elnöksége által létrehozott emlékmű nem az erőtől duzzadó formás női és férfialakokkal hirdetik az emlékmű mondanivalóját. A mi emlékművünket megalkotó szobrászművész gránitba égetve torz kétségbeesett, halálfélelemtől átitatott rettegő arcokat vonultatott fel. Ez nem valamiféle önmutogatás, hanem annak a borzalomnak a jelképes visszaadása, amit a háború pusztítása hordott magában. E tiszteletet parancsoló emlékműben olyan alakokat vonultat fel, akik a helytállást és az értelmetlen pusztulást szimbolizálják.
A Polgári Védelmi Országos Parancsnokság, a Fővárosi Polgári Védelmi Szövetség, illetve a Magyar Polgári Védelmi Szövetség elnökségével a IX. kerület korabeli vezetésével karöltve teremtette meg ezt az emlékművet. Úgy éreztük és érezzük, hogy kezdeményezésünk jó célt szolgált.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Tisztelt Együttműködő Partnereink!
Tisztelt Tagtársak és Barátaink!
Emlékezzünk, a névtelen áldozatokra kiknek csak családjuk tudja a nevét és emlékezzünk azon névtelen hősökre a Légoltalmi Liga tagjaira kik életük árán védték embertársaikat, hazájukat.
Köszönjük a figyelmüket!
FPVKSZ Elnökség.
Tisztelt Tagtársaink, Együttműködő partnereink!
2020. március 06.-n került sor Szövetségünk Beszámoló, Feladatszabó és Tisztújító Közgyűlésére. A rendezvényen számadásra került az elmúlt 5 év munkája, és megválasztásra kerültek az új tisztségviselők.
A közgyűlés első felében a beszámolók (Elnökség és Felügyelő bizottság) kerültek ismertetésre, majd a 2020-as évi Munkaterv, melyet hozzászólások után a közgyűlés egyhangúan fogadott el.
A közgyűlés második felében került sor a tisztújításra, melynek eredményét Kunczné Szeleczky Mária, a Szavazatszámláló Bizottság elnöke ismertette. A szavazatok feldolgozása után az alább felsorolt személyek kerültek megválasztásra:
Tisztségviselők:
Hejüsz István nyá. mk. pv.
alezredes ügyvezető elnök
Puzder
Attila nyá. pv. alezredes szakmai alelnök
Sipos
András nyá. pv. alezredes koordinációs alelnök
Elnökségi tagok:
Kácsorné Török Ildikó
Gavrán
László
Mischinger
Gábor
Kocsik
Pál
Liebe
Mária
Vid
Gábor
Felügyelő Bizottság:
Sebes Péter nyá. pv. ezredes elnök
Csábrági
László nyá. pv. ezredes tag
Mészáros
Etelka tag
A közgyűlés rövid szünetet követően a Nemzetközi Polgári Védelmi Nap-i megemlékezéssel folytatódott, amin a Magyar Polgári védelmi Tudományos Egyesület elnöke Csatai István nyá. pv. alezredes mondta el megemlékező gondolatait.
A Szövetség elismerések átadásával és Nőnapi megemlékezéssel zárult.
Emlékplakett elismerésben részesült:
Mészáros Etelka Úrhölgy
Liebe Mária Úrhölgy
Jekelfalussy Margit Úrhölgy
Józsa Gáborné Úrhölgy
Trinyik István Úr
Gavrán László Úr
Simon Máté Úr
Vid Gábor Úr
Emléklap elismerésben részesült:
Csörnök Ilona
Farkas Zoltán Úr
Ciuta Szebasztián Úr
Csík – Huba Dávid Úr
Takács Richárd Úr
Mészáros Benjamin Úr
Az ünnepség Kuncz József Úr Nőnapi szavalatával, kötetlen beszélgetéssel zárult.
Ezúton köszönjük mindenkinek az előkészítés és végrehajtás során kifejtett támogató segítő munkáját.
Az Újonnan megválasztott Elnökségnek jó munkát kívánunk!
FPVKSZ Elnökség
A Magyar Polgári Védelmi Szövetség Országos Elnöksége a Polgári Védelem Világnapja alkalmából 2020. március 03-án 10.00 órakor koszorúzási ünnepséget szervezett a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Díszudvarán a
Légoltalom Hősi Halottjai Emléktáblájánál.
A koszorúzásra Dr. habil. Endrődi István tű. ezredes MPVSZ elnöktől meghívást kaptak a BM OKF vezetésén kívül a Magyar Polgári Védelmi Szövetséggel együttműködő szervezetek és Szövetség tagszervezeteinek képviselői, támogatói, szimpatizánsai.
Az ünnepi megemlékezés résztvevőit az MPVSZ vezetése nevében Gáspár József ny. pv. ezredes köszöntötte. A jelenlévők a „Himnusz hangjaival” tisztelegtek a Légoltalom hősi halottjai előtt.
A rendezvény ünnepi szónoka Dr. Muhoray Árpád ny. pv. vezérőrnagy, az MPVSZ szakmai alelnöke volt.
Az ünnepi beszéd után a résztvevők az Emléktáblánál elhelyezték a megemlékezés koszorúit és virágait.
A koszorúzás sorát a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója nevében Dr. Jackovics Péter tű. ezredes, veszélyhelyzet kezelési főosztályvezető nyitotta meg.
.
Az ünnepség zárásaként a Szózat, majd a Légoltalom és a Polgári Védelem hősi halottjai tiszteletére a Magyar Takarodó hangjai csendültek fel a Hadtörténeti Intézet és Múzeum udvarán.
A Nemzetközi Polgári Védelmi Világszervezet 1972. március 1-jén alakult meg. Erre emlékezve 1992-ben határoztak A POLGÁRI VÉDELEM VILÁGNAPJÁnak megrendezéséről. Magyarország is csatlakozott az akkori felhíváshoz. Magyarország 1989-ben ratifikálta és hirdette ki az 1949. évi genfi egyezmény két jegyzőkönyvében foglaltakat, amely kimondja a polgári védelem humanitárius jellegét, azt határozottan elkülöníti a fegyveres erőktől, továbbá a polgári védelem feladatai közé sorolja a katasztrófák veszélyeitől való védelmezést, az életben maradás feltételeinek biztosítását. Világszerte látványos mentési gyakorlatokat rendeznek ezen a napon.
Tisztelettel köszöntünk minden jelenlegi és volt hivatásos és polgári kollégát, civilszervezetet akik ezen a területen tevékenykedtek, tevékenykednek.
FPVKSZ Elnöksége