A Fővárosi Polgári Védelmi és Katasztrófavédelmi Szövetség a Magyar Légoltalom (a mai jogutód Katasztrófavédelem) megalakulásának 80. évfordulójáról ünnepi közgyűlés és kiállítás keretében emlékezett meg.
Helyszín: 1149 Budapest, Stefánia út 55., Klub helyiség
Napirend:
12.55 Helyek elfoglalása
13.00 Levezető elnök ismerteti a programot
13.05 Elnökség bevonulása
13.07 Ünnepi köszöntő : Hejüsz István nyá. mk. pv. alezredes, BM. tanácsos, ügyvezető elnök
13.15 Ünnepi Hozzászólások:
– Dr. Berki Imre Úr Múzeumigazgató, Katasztrófavédelem Központi Múzeuma
– Orovecz István. nyá. pv. vezérőrnagy, MPVSZ Szakmai elnök
– Puzder Attila nyá. pv. alezredes, FPVKSZ elnökségi tag
– Tatorján István nyá. pv. ezredes, FPVKSZ elnökségi tag
– Szabó Dávid tü. főhadnagy, FKI Észak-Pesti Katasztrófavédelmi Kirendeltség, Katasztrófavédelmi megbízott
13.55 Elismerések átadása : Hejüsz István nyá. mk. pv. alezredes, BM. tanácsos, ügyvezető elnök
Sípos András nyá. pv. alezredes, Koordinációs alelnök
14.15 Ünnepi műsor: – Éltes Mátyás Általános iskola és Kollégium Tanárai és diákjai
– Kuncz József Úr, FPVKSZ tag
14.50 Állófogadás a megjelentek részére
A magyar légoltalom 1935-ben alakult meg, majd 1937-ben megalakult civil szervezetink jogelődje, a Magyar Légoltalmi Liga. Budapest történetében az első éles légi riadó 1941. április 6-án volt, amikor a német csapatok hajnalban átlépték Jugoszlávia határait, a jugoszláv légierő három bombázógépe pedig berepült Magyarország légtérébe.
1944. április 3-án a Budapest és környéke elleni bombatámadások első szakaszában 5269 polgári lakos vesztette életét, de a légoltalmi intézkedések eredményeként a kitelepített lakosságú kerületi részeken összesen 15-en haltak meg, míg Csepelen egyetlen halott sem volt.
A kidolgozott védelmi terveknek, és a hatékony munkának köszönhetően Magyarországon a becslések szerint 16.000 ember veszette életét a bombázásokban, míg Franciaországban 67.000-en, Ausztriában 40.000-en haltak meg.
A légoltalom a II. világháborút követően teljesen széthullott. A fegyverszünet előírásai következtében feloszlatták a Légoltalmi Ligát. A hidegháború küszöbén 1950-ben megalakult a Belügyminisztérium Légoltalmi Főosztálya, és a legszigorúbb titoktartás mellett újjászervezték a légoltalmat.
1964-ben megváltozott az elnevezés, a légoltalom helyett a továbbiakban a polgári védelem elnevezést használták és használják esetenként ma is.
A rendszerváltás előtt a polgári védelem egyik legnagyobb kihívása az 1986-os csernobili atomerőmű-katasztrófa hatásainak csökkentése és a mentesítés feladatai voltak.
A délszláv válság idején a polgári védelem hivatásos állománya a határ menti települések polgári védelmi felkészülését, a lakosság tájékoztatását is segítette.
Az 1999. évi LXXIV. törvény országos komplex katasztrófavédelmi szervezetet hozott létre, Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság néven.
Az újonnan alakult szervezetnek be kellett és kell avatkoznia belvizek, nagy kiterjedésű erdőtüzek, rendkívüli hóesés, árvíz, madárinfluenza, stb., esetében, valamint gyakoriak lettek külföldi segítségnyújtások is.
Köszönjük Dr. Berki Imre Úr Múzeumigazgató és munkatársai segítségét a kiállítás berendezésében.
FPVKSZ – Elismerésben részesültek-2015-12-12-ünnepi közgyűlés
