A Polgári Védelem Napja és Szövetségünk

2024. március 1.

Március l-je nemcsak a várva várt tavaszé, hanem a Polgári Védelem Napja, a Nukleáris Fegyverek Elleni Harc Nemzetközi Napja is.

A Nemzetközi Polgári Védelmi Szervezet megalakulásának 20. évfordulóján határoztak a Polgári Védelmi Világnapról, melyhez hazánk is csatlakozott. Azóta, vagyis 1992-óta, immár 32 éve emlékezünk meg és tisztelgünk azok előtt, akik fő feladatuknak tekintik, illetve tekintették a bajbajutott emberek mentését, megsegítését.

Polgári Védelem – ez a szervezet sok jeles napot és nehéz időszakot élt meg. Önállóság, alárendeltség és feladatrendszer tekintetében igen színes az alig 89 éves történelme, múltja.

Rövid története fő vonalakban:

1935. megalakul a Magyar Légoltalom, a Polgári Védelem jogelődje. A repülőgépek bevetése, mind nagyobb kötelékben való alkalmazása tette szükségessé, hogy az ellenük való védekezés módszere és rendszere, a légvédelem és légoltalom kialakuljon.
1937. december 5-én megalakul a Légoltalmi Liga, mely társadalmi szervezet. Fő feladata az ország lakosságának légoltalmi felkészítése és a hatósági feladatok társadalmi támogatása volt.
1938 őszétől megkezdődnek az óvóhely építések
1939. Honvédelmi törvény kimondja a honvédelmi kötelezettséget, amely nemcsak hadkötelezettség, hanem egyebek közt a személyi és dologi légvédelmi-légoltalmi kötelezettség is
A II. világháború kitörését követően a honvédelmi miniszter a légoltalommal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a HM VI. Légoltalmi Csoportfőnöknek adja át. A szervezet 1944.okt.15-ével, a nyilas hatalomátvétellel széthullik.
1949. okt. 18-án megtörténik a légoltalom újjászervezése, a szervezet a belügyminiszter irányítása alá kerül.
A légoltalom célja: „Az állampolgárok előkészítése az emberi élet, a nemzeti vagyon oltalmazására, valamint a légitámadások és egyéb ellenséges támadó fegyverek által okozott károk csökkentésére és felszámolására”.
1951-ben a Központi Légoltalmi Iskolán megkezdődik a légoltalom hivatásos állománya és az üzemi törzsparancsnokok képzése.
1951-ben létrehozzák a Központi Légoltalmi Zászlóaljat, melynek fő feladata volt a világháborúból visszamaradt robbanóanyagok és eszközök hatástalanítása, de részt vettek az elemi csapások következményeinek felszámolásában is.
az 1950-es évek második felétől előtérbe kerül a nukleáris fegyverek hatásai elleni védelem. Fő feladat a lakosság védelme, a gazdaság állóképességének növelése, a nukleáris csapás helyszínén történő mentő, mentesítő és halaszthatatlan helyreállító munkák végzése.
1962-től a Belügyminisztérium kötelékéből a Honvédelmi Minisztérium alárendeltségébe kerül.
1964: A szervezet feladatkörének bővülése és tartalmi változása indokolja, hogy megnevezése Légoltalom helyett Polgári Védelem legyen.
A lakosságfelkészítés részeként megkezdődik a tanulóifjúság szervezett polgári védelmi oktatása.
1972-ben újabb átszervezés eredményeként létrejön a Hátországvédelmi Alakulatok Parancsnoksága, melynek alárendeltségébe utalják a polgári védelem szervezeteinek jelentős részét.
Fő feladat ebben az időben az óvóhelyépítés, a lakosság kitelepítésének és befogadásának megszervezése és az egyéni védelem feltételeinek megteremtése.
1988-tól a polgári védelem az újonnan megalakult Hátországvédelmi és Polgári Védelmi Parancsnokság állományába kerül.
1989. A világban és hazánkban történt politikai változások következtében, az új védelmi doktrinával összhangban átértékelik a polgári védelem szerepét, helyét, feladatait és a szervezetet a Minisztertanács 1990. július 1-jei hatállyal a Belügyminisztérium alárendeltségébe utalja. Megnevezése: BM Polgári Védelem
1993. nyarától összevonásra kerül a tűzoltóság és a polgári védelem, megnevezése: BM Tűz- és Polgári Védelmi Országos Parancsnokság.
1996-ban megjelenik az 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről (PV. törvény) és a polgári védelem története innen már új fejezetben folytatódik.
1997-ben bekövetkezik a két szervezet szétválása. Az új szervezet a BM Polgári Védelmi Országos Parancsnokság lett
2000-ben a Tűzoltóság Országos Parancsnokságával összevonva létrejön: a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
2006 őszétől: a megnevezés marad, de átkerül az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium alárendeltségébe
2010-től ismét (névváltozás miatt) a Belügyminisztérium alárendeltségében végzi feladatát.

Természetesen a polgári védelem és a katasztrófavédelem a világban és hazánkban bekövetkezett változások részese és terméke. A világ egy pólusúvá vált, Magyarország új szövetségi rendszerhez tartozik, tagja a NATO-nak és az Európai Uniónak. Teljesen más nemzetközi kötelezettségei vannak és más kihívásoknak kell megfelelnie.

Más lett hazánk biztonságpolitikai stratégiája, nem a háborús veszélyhelyzetek, hanem a polgári veszélyek megelőzése, elhárítása került előtérbe. Magyarország ennek ellenére számol háborús fenyegetéssel, katasztrófával, de szinte minden évben szembe kellett néznünk árvízzel, belvízzel, ipari katasztrófával, tömegbalesetekkel és a veszélyes üzemeinkre is nagyobb figyelmet kell fordítanunk.

A világ nagyot változott! Lehet, hogy globális háború veszélye nem áll fenn, de a technika rohamos fejlődése, a népesség robbanásszerű növekedése, a Föld klimatikus viszonyainak drasztikus változása, ismert betegségek újbóli megjelenése és új károk tömeges jelentkezése, vallási, etnikai, vagy kulturális alapon kialakuló válsággócok óriási kihívást jelentenek az emberiségnek.

Az utóbbi évek természeti és civilizációs katasztrófái az emberi életek százezreit követelte. Ránk tört a Covid19 járvány, háború dúl a szomszédunkban. Ilyen helyzetben – felértékelődött a lakosság, a polgárok védelme. Új értelmezést kapott a nemzeti védelem, a kitelepítés és befogadás, megváltozott a katasztrófavédelem mentési szervezetének humán és eszközbázisa, irányítási rendszere, alkalmazási feltételei.

Az egyszerű polgár akkor kerül velünk kapcsolatba, amikor valamilyen értékét menteni kell, a kárt el kell hárítani, vagy az elháríthatatlan akadály okozta károsodást követő helyreállítás, újjáépítés során.

A polgári védelem ebben a munkában nincs egyedül, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon és a területi szerveknél a tűzoltókkal nemcsak szervezetszerű, hanem napi munkakapcsolat is van, ugyanúgy, mint a rendőrökkel, a határőrizetben dolgozókkal, a mentőszolgálattal, az önkormányzatokkal, vagy éppen a civil szervezetekkel és a lakossággal.

Nekünk a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósággal és a Katasztrófavédelmi Oktatási Központtal együttműködve olyan korszerű ismereteket kell nyújtani, amelyek a megelőzés, a mentésszervezés, a veszélyes anyagok ismerete, a tanulóifjúság-, lakosság felkészítése és tájékoztatása, a katasztrófa-elhárításban résztvevő szervek és az önkormányzatok közötti együttműködés területén a mindennapok kihívása elleni fellépés során hasznosítható.

A Nemzetközi Polgári Védelmi Nap alkalmából kívánok mindannyiuknak a felelősségteljes munkához jó erőt és egészséget!